A tapintásos érzékelés a legrégebbi képessége az embernek. Már az anyaméhen belül is alkalmazza a magzat ezt az ismerkedő formát. (Melyik anyuka ne emlékezne egy-egy igencsak "mély" tapintásra a babájától. :D )
A bőrön keresztül érzi gyermeked a hőmérséklet változását, a különböző tárgyak érdességét, keménységét vagy épp puhaságát, a játékok formáját, felületének domborulatait.
Egészen a születéstől fogva érintéssel, tapogatással ismerkedik környezetével gyermeked. Sőt a saját testét is így ismeri meg. Majd a beszédfejlődés közben nevezi meg azokat.
Mivel fejleszthetjük a taktilis/tapintásos érzékelést?
- Gyúrhattok közösen tésztát, vagy só-liszt gyurmát, melyből utána kreatívkodhattok.
- Sarazás, homokozás is remek fejlesztő eszköz. Akár lehet különböző tárgyakat elrejteni és matatás közben meg kell találnia azokat.
- Puszi, ölelés, simogatás is min-mind fejleszti az érzékelést.
- Tegyünk dobozba vagy zsákba különböző formájú tárgyakat, játékokat. Amelyiket megfogja a gyermeked meg kell neveznie, anélkül, hogy megnézné, mi az.
- Lehet a víz alatt is fürdés közben az előző pontban szereplő játékot folytatni.
A tapintás fejlesztésének fő része, hogy hagyd gyermekedet matatni, tapogatni. Ő így ismeri meg a világot, környezetet. Mászkáljon minél többet mezítláb, hogy a lába is minél több felületet "ismerjen" meg. Fű, beton, homok, sár stb.
A taktilis érzékelésnek is vannak különböző zavarai, melyek gondot okozhatnak. Lehet szó alul vagy túlműködésről.
Túlérzékenység:
- kerüli az ingereket,
- nem szereti ha ölelgetik,
- zavarja a ruha, a ruha címkéje,
- minden apróság nagy fájdalmat okoz neki.
Alul működés:
- magas a fájdalom küszöbe,
- állandóan az ingert keresi, így sokszor kerülhet veszélybe,
- nem érzi, hogy melege van
- ami nekünk már túl meleg, ő nem biztos, hogy úgy érzi.
Érdemes figyelemmel kísérni ezeket a tulajdonságokat és ha gyanakodunk valamelyekre kérdezzünk rá orvosnál, védőnőnél.
