Mit is jelent óvodás gyermekednél a gondolkodás?

Röviden annyit, hogy kikerüljön egy problémahelyzetből vagy megoldjon egy gyakorlati feladatot.

Mi is a problémahelyzet?

Egy olyan cél elérése, amihez a megoldási utat nem vagy csak részben ismeri.

A gondolkodás önmagába nem vizsgálható. Már csak azon okból sem, mert egy óvodás korú gyermek nem tudja megfelelően kifejezni gondolatait, érzéseit.

3 gondolkodási műveletet különböztetünk meg ebben a korban:

• analízis-szintézis

• összehasonlítás

• általánosítás-konkretizálás.

Analízis-szintézis:

Az óvodásoknál főleg a szintézis tapasztalható. Ők még teljesen, egészében vizsgálják a dolgokat. A dolgok tulajdonságait komplexen érzékelik. Viszont a helyes gondolkodáshoz egyensúlyban kell lennie a szintézis és az analízis gondolkodási műveletnek. Az analízis során a dolgokat részletekbe menően vizsgálja („alkatrészenként”). Ahhoz, hogy e két mód egyensúlyba kerüljön a gyermek figyelmét rendszeresen rá kell irányítani a részletekre. Például ne csak egyszerűen az autót lássa, hanem figyelje meg, hogy van kereke és, hogy abból mennyi van vagy milyen színű.

Összehasonlítás:

Szorosan kapcsolódik az analízis-szintézishez. Ez az, amikor figyeli a dolgok részleteit, össze is hasonlítja azokat. Például a lónak 4 lába van, de a tyúknak 2. Az összehasonlításokkal fejleszthető leginkább az analízáló képesség. Eleinte főleg a különbségeket tudja észrevenni, ezen belül is a külső tulajdonságokat, mint például a formák, színek. De ez 5-6 éves korra elmélyül és egyre pontosabban tudja meghatározni a különbségeket. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő beszédfejlődés és kifejezőkészség, szókincs.

Általánosítás-konkretizálás:

Első lépésként az általánosítással találkozunk kisgyermekeknél. Például az az állat, amelyik ugat. az kutya. Ezt követi a konkretizálás, amikor egy adott kutyára gondol, például a sajátjára. Az ő kutyája nagyon szeret labdával játszani.

Lényeges tudni, hogy az óvodás korú gyermekek még nem képesek mások nézőpontja szerint gondolkodni. A saját logikájuk szerint gondolkodnak. Később - ahogy egyre több mindenre figyelnek és egyre több következtetést vonnak le, valamint nő a szókincsük, fejlődik a beszédkészségük – tudnak másképp (olyan felnőttesen) megfigyelni és gondolkozni.

Összegezve:

Fontos a rendszeres megfigyelés és a megfelelő szókincs kialakítása, hogy minél pontosabban tudja kifejezni gondolatait, érzéseit. Ezek nélkül nem megy.

Látható, hogy itt is működik a minden mindennel összefügg teória. A beszéd és figyelem nélkülözhetetlen a gondolkodás elsajátításához.

Köszönöm, hogy elolvastad újabb cikkemet. Ha tetszett oszd meg.