Mi is az a "szelektív" korszak?

Ne is keresd szakirodalomban. Nem fogod megtalálni. ahogy nem találod a szelektív emlékezet, hallás, gondolkodás és látás fogalmát sem.

Nem tudom, hogy hol hallottam vagy olvastam ezt a kifejezést, de magába foglalja mindazt, amit gyermeknevelés alatt tapasztal egy szülő.

Konkrétan azt, hogy néha mintha szelektíven működne a gyerek.

Néz, de nem lát, gondolkodik, de jut eszébe semmi (pedig máskor tudná a megoldást), hallgatja a mondanivalódat, de hallani már nem biztos hogy hallja, arra pedig még reményt sem látsz abban a pillanatban, hogy fel is fogná. Nem feltétlen azért, mert kicsi vagy buta, vagy akármi, hanem mert egyszerűen szelektív korszakot él.

Válogat az agya az információk között. És mintha mindezt vaktában tenné, mert semmi logika nincs, hogy épp mit jegyez meg, mit lát vagy épp nem hall stb.

És ilyenkor születnek olyan sztorik, melyek abban a pillanatban a legidegesítőbbek, viszont később visszaemlékezve a legviccesebbek.

Egy példa saját tapasztalatból.

- Péter, légyszíves takarítsd le az asztalról a morzsát!

- Rendben! - hangzik a választ., ugrik és vigyorral az arcán szól, hogy végzett.

Majd a fele ott marad, amit hiába magyarázok, nem látja.

NEM LÁTJA!!!!

Hihetetlen, de tényleg nem látja.

Nektek van hasonló sztoritok? Ha van kedvetek, írjátok le. Kíváncsi vagyok más gyermek is tart-e ebben a szelektív korszakban.

Szerintetek meddig tarthat a szelektív korszak? Kinek mi a véleménye? Egyáltalán elmúlik az idő előrehaladtával?

Ahol pedig megírhatjátok véleményeteket a témával kapcsolatban:

Facebook-oldal

Facebook-csoport

Miadéle

Megálló, ahol megpihenhetsz